Ma van az Elektromos Autók Világnapja – Van okunk ünnepelni?

Szeptember 9-én az Elektromos Autók Világnapját ünnepeljük. De mit is ünneplünk valójában ezen a napon? Egy technológiát, amely – bár mostanra meglehetősen kiforrott – egyes helyeken még mindig idegen az autósok számára? Egy szűk réteg által választott életformát? Egy közlekedési forradalmat? A számok alapján egyre inkább az utóbbi tűnik valószínűnek.

Az Elektromos Autók Világnapja (World EV Day) 2020-ban indult, és nem az ENSZ által elfogadott hivatalos világnap, hanem egy nemzetközi, iparági és társadalmi kezdeményezés, amelynek célja az elektromos közlekedés népszerűsítése, a tapasztalatcsere és a döntéshozókkal folytatott párbeszéd ösztönzése. Ezért világszerte egyre több civil szervezet is csatlakozik az immár hetedszer megtartott ünnepnaphoz, felhívva a figyelmet az elektromobilitás előnyeire, és felvilágosító, ismeretterjesztő programokkal járulva hozzá a villanyautózás elterjedéséhez. És van is miről beszélni.

Az elektromos autózás már nem egy marginális piaci jelenség

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 2025-ben világszerte több mint 20 millió elektromos autót értékesítettek. Ez azt jelenti, hogy az újonnan eladott autók körülbelül negyede elektromos volt. Európában növekedett a legnagyobb arányban (30%-kal) a villanyautók eladása, így az összes eladott autó 28 százaléka volt elektromos a kontinensen. És bár Kínában a növekedés kicsit megtorpant, náluk az összes eladott autó 55%-a volt villanyautó a tavalyi évben.

A folyamat 2026-ban sem állt meg. Az IEA jelenlegi becslése szerint az idei évben világszerte mintegy 23 millió elektromos autó találhat gazdára, ami az újautó-piac körülbelül 28 százaléka. Európában pedig ebben az évben akár minden harmadik új autó elektromos lehet. Vagyis az elektromos autózás már nem egy távoli jövőkép része, hanem a jelen valósága.

És mi a helyzet Magyarországon?

A magyar piac kisebb ütemben, de szintén látványosan változik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben valamivel több mint 27 ezer elektromos üzemű személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon (bár ezekbe a számításokba többféle elektromos hajtáslánccal rendelkező kategóriát is beleszámítanak). Ha a tisztán elektromos hajtásláncot vesszük alapul, akkor is több mint 11 ezer új autó került forgalomba, ami az előző évhez képest 28%-os növekedés, miközben az összes új autó eladás csupán 6%-kal nőtt. Ugyanakkor az Európai Alternatív Üzemanyagok Megfigyelőközpontja (EAFO) szerint a tisztán elektromos autók a teljes hazai személygépkocsi-állománynak még mindig csupán 2 százalékát tették ki 2025-ben (az év végén 101 534 akkumulátoros elektromos jármű tartozott a magyar 5E környezetvédelmi kategóriába). 

A villanyautók használatának egyik feltétele, hogy rendelkezésre álljanak megfelelő nyilvánosan használható töltők (hiszen a benzinkutak nélkül sem váltottak volna elegen a lovaskocsiról az autóra). A Magyarországon hozzáférhető töltők száma az EAFO szerint 2025 végére elérte az 5083-at, amelyek közül 1503 volt DC-gyorstöltő. A töltőhálózat egy év alatt több mint 20 százalékkal bővült, ezen belül a DC-töltők száma pedig még nagyobb arányban, közel 50 százalékkal nőtt.

A fentiekből látható egyrészt, hogy az elektromobilitás gyorsan terjed hazánkban is. Másrészt a magyar autóállományban jelentős a régebbi autók aránya. A KSH adatai szerint 2025-ben a magyar gépjármű állomány átlagos életkora 16,5 év volt, miután 2007 óta folyamatosan növekszik. Emiatt nyilván arra lehet számítani, hogy az elöregedett, belsőégésű motorral szerelt járművek nagy része is még hosszú évekre velünk marad. Az átállás tehát nem egyik napról a másikra történik, hanem egy hosszú folyamatként zajlik.

Az egész infrastruktúra változik

Az elektromobilitás jelentősége túlmutat magán az autón. A villanymotor egyik legnagyobb előnye az energiahatékonyság: a hajtásláncban lényegesen kevesebb energiaveszteséggel kell számolnunk (87-91%-os hatásfok, ha a regeneratív fékezést is beleszámoljuk), mint egy belső égésű motor esetében (12-30%-os hatásfok a veszteséghő miatt). Az elektromos hajtás ezért különösen fontos eszköz lehet a közlekedés energiafelhasználásának és üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésében.

De nyilván az elektromos autó sem „nulla kibocsátású” technológia minden értelemben. A lokális szennyezést csökkenti (illetve szén-dioxid tekintetében megszünteti), ugyanakkor az akkumulátor és a jármű gyártásának van környezeti lábnyoma, ahogy az villamosenergia előállításának is. A teljes életciklust vizsgálva az európai adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy az elektromos autók klímahatása jelentősen alacsonyabb a hasonló belső égésű motoros járművekénél. Az ICCT 2025-ös elemzése szerint az EU-ban értékesített átlagos elektromos autó életciklus-kibocsátása mintegy 73%-kal alacsonyabb egy hasonló benzines autóénál – és az európai villamosenergia-mix folyamatos dekarbonizációjával, valamint az újabb akkumulátor technológiák begyűrűzésével az elektromos hajtás előnye tovább növekszik.

Az elektromobilitásról tehát mindenképpen érdemes beszélni, de semmiképp sem hitkérdésként, hanem mérhető technológiai és energetikai átmenetként. A villanyautósok közössége nem egy szekta, hanem egy valid és kiforrott, de folyamatosan fejlődő technológia használói, akiknek túlnyomó többsége nem is akar visszatérni a belsőégésű motorral szerelt autókhoz.

Az Elektromos Autók Világnapjának talán legfontosabb üzenete az, hogy ma már nem kérdés, hogy vajon „az elektromos autó-e a jövő?”. Ez a jövő ugyanis közben megérkezett. A valódi kérdések sokkal konkrétabbak és gyakorlatiasabbak: 

• Milyen gyorsan bővíthető a töltőinfrastruktúra, hogy minél többen használni tudják a villanyautókat mindennapjaik során? 
• Hogyan biztosítható a szükséges villamos energia? 
• Hogyan kezelhető az akkumulátorokhoz szükséges nyersanyagok kérdése?
• Milyen új technológiák várhatók, amelyek segítenek a szennyezés és az erőforrás-igény visszaszorításában?
• Hogyan építhető fel egy, akár Kínával szemben is versenyképes európai elektromobilitási iparág?

Magyarország számára mindezek különösen fontos kérdések. Nemcsak azért, mert egyre több elektromos autó jelenik meg az utakon, hanem azért is, mert hazánk az európai autó- és akkumulátoripari ellátási lánc egyik fontos szereplője.

Szeptember 9-én tehát nem egyszerűen az elektromos autókat ünnepeljük (bár aki próbálta, az tudja, hogy a nagyszerűségükhöz többnyire nem fér kétség), hanem egy olyan mobilitási átalakulás újabb mérföldkövét jelöljük vele, amely mostanra a mindennapi valóságunk részévé vált, de még mindig sokan idegenkednek tőle.

Az előttünk álló feladat pedig az, hogy egyrészt eloszlassuk azokat a kételyeket, aggályokat, amelyek többnyire álhírekből és téves értesülésekből, illetve félreértésekből adódnak, másrészt segítenünk kell abban, hogy az átmenettel együtt járó döntéseket, legyenek azok egyéni, személyes lépések, vagy jogalkotói és piaci szintű döntések, korrekt adatokra, valós tényekre, valamint hatékony és minél kevésbé környezetterhelő technológiákra építsük.

A Magyar Elektromobilitás Egyesület folyamatosan igyekszik kivenni a részét ebből a komplex feladatból, ismeretterjesztő cikkekkel, villanyautós eseményekkel és döntéshozókkal folytatott párbeszéddel. Ha pedig Te is részt vennél ebben és csatlakoznál a szervezetünkhöz, a https://elmob.hu címen megteheted.

(A cikkben felhasznált képek a ChatGPT 5.6 Luna felhasználásával készültek)