Alulírott tagok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései alapján a következő tartalommal fogadják el az alábbi egyesület alapszabályát.

I. Az egyesület neve, alapító tagjai, székhelye, működésének időtartama

1. Az egyesület neve
   1. Teljes név: Magyar Elektromobilitás Egyesület
   2. Rövidített név: ELMOB
2. Az egyesület székhelye: 9025 Győr, Simor János püspök tere 5.
3. Az egyesület elérhetőségei:
   1. Honlapcím: elmob.hu
   2. E-mail cím: info@elmob.hu 
   3. Az egyesület az üléseit a székhelytől eltérő más helyszínen és online formában is tarthatja.  
4. Az egyesület alapító tagjainak nevét, lakóhelyét (székhelyét), aláírását tartalmazó tagjegyzék az alapszabály nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt mellékletét képezi.
5. Az egyesület működésének időtartama: határozatlan

II. Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja
   Az egyesületet a magyarországi elektromobilitás népszerűsítése és elterjesztése céljából hozták létre az elektromos hajtású személygépkocsik, motorkerékpárok és egyéb járművek használói és az elektromobilitás terjedését támogató magánszemélyek.
   1. ismeretterjesztés az elektromobilitás tárgykörében,
   2. egyeztetés és szakmai együttműködés iparági szereplőkkel, kormányzati, önkormányzati döntéshozókkal, valamint a témában illetékes hatóságokkal, 
   3. a társadalom tudatosságának növelése a fenntartható fejlődés és az elektromobilitás terén, különösen az eljövendő generációk érdekei iránti felelősségvállalás hangsúlyozásával,
   4. a lakosság és a vállalkozások információkhoz való hozzáférésének és a döntéshozatalokban való részvételének elősegítése az elektromobilitással kapcsolatos infrastruktúra fejlesztési, környezetvédelmi és városfejlesztési ügyekben,
   5. a lakóterületek környezet-állapotának és élhetőségének javítása a lokális környezetszennyezés csökkentése illetve megszüntetése által, 
   6. különböző projektek megvalósításához aktív közösségi szerveződések létrehozása és támogatása,
   7. lakosság és vállalkozások környezettudatos szemléletformálása,
   8. egyéb nem politikai szervezetekkel való összefogás az egyesület céljainak elérése érdekében,
   9. együttműködés a nemzetközi (társ)szervezetekkel.
2. Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében végezni kívánt, alapcél szerinti tevékenységek
   1. Az országos, regionális és helyi döntéshozatali valamint hatósági szinteken az egyesület céljaival illetve tevékenységével kapcsolatos intézkedések nyomon követése,
   2. az elektromobilitás érdekeinek képviselete a döntések előkészítési folyamataiban az egyesület véleményének és építő javaslatainak megtételével,
   3. az egyes szakmai és politikai döntéshozatali szintek, valamint az elektromobilitásban részt vevő, vagy azt érintő területek tevékenységének aktív befolyásolása az egyesület céljainak elérése érdekében,
   4. környezetvédelmi és egészségtudatos szemléletformáló, közösségszervező tevékenységek,
   5. környezetvédelmi akciók,
   6. az elektromobilitási infrastruktúrát érintő fejlesztési akciók,
   7. az elektromobilitást népszerűsítő és elősegítő rendezvények,
   8. elsődlegesen az elektromobilitás iránt érdeklődő lakosság és vállalkozások számára ismeretterjesztő túrák és programok szervezése,
   9. projektek fejlesztése és lebonyolítása a célok érdekében külső és saját forrásainak bevonásával,
   10. további fent nem felsorolt, de az egyesület céljai eléréshez szükséges akció, projekt, tevékenység.

III. Vagyoni hozzájárulás

1. Az egyesület tagja az egyesület alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben az egyesület részére pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem köteles teljesíteni.

IV. Tagdíj

1. Az egyesület tagjai tagdíj fizetésére kötelesek.
2. A tagdíj összege a tagsági jellegtől függően az alábbiak szerint alakul:
   1. Pártoló tag: 3000 Ft/év, azaz háromezer forint/év,
   2. Rendes tag: 6000 Ft/év, azaz hatezer forint/év,
   3. Tiszteletbeli tag: mentesül a tagdíjfizetés alól.
3. A tagdíj esedékessége: az éves tagdíj egy összegben, a tagfelvételt követő 8 napon belül, illetve a tagság megújításakor a tagfelvétel évfordulóján esedékes.
4. A tagdíj megfizetésének módja: eseti vagy ismétlődő online bankkártyás fizetés vagy banki átutalás.
5. A tagdíj összegének, esedékességének, tagdíjfizetés módjának meghatározása a közgyűlés (alakuló közgyűlés) hatásköre.
6. Az egyesület alapítását követően újonnan belépő tag az éves tagdíjat köteles megfizetni.
7. A tagsági jogviszony megszűnését követően a tagsági díj időarányos részének visszaigénylésére nem jogosult.

V. A tagság

1. 1. Az egyesület tagja lehet az a nagykorú természetes személy aki:
   1. nyilatkozik a belépési szándékáról (belépési kérelem),
   2. elfogadja az egyesület célját (céljait),
   3. az alapszabályban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek elfogadja,
   4. amennyiben az alapszabály a tagsági jogviszony keletkezését az előző pontokban foglaltakon túlmenően feltétel(ek)hez köti, a feltétel(ek)nek megfelel.
2. Az alapszabály a tagsági jogviszony keletkezését az előző pontban foglaltakon túlmenően feltétel(ek)hez nem köti.
3. Az egyesület az alábbi jogállású tagokat különbözteti meg:
   1. rendes tag,
   2. pártoló tag,

3.2.1. A pártoló tag:

• tagdíj fizetésére kötelezett
• részt vehet az Egyesület rendezvényein, közgyűlésén
• hozzáférést kaphat az Egyesület honlapjának belső ügyeket nem érintő felületeihez

A pártoló tag azonban:

• nem szavazhat az Egyesület közgyűlésén
• nem választható meg vezető tisztségviselőnek
• nem lehet tagja és vezetője az Egyesület bizottságainak

3. tiszteletbeli tag.

3.3.1. A tiszteletbeli tag:

• tagdíjfizetés alól mentesül
• részt vehet az Egyesület rendezvényein, közgyűlésén
• hozzáférést kaphat az Egyesület honlapjának belső ügyeket nem érintő felületeihez

A tiszteletbeli tag azonban:

• nem szavazhat az Egyesület közgyűlésén
• nem választható meg vezető tisztségviselőnek
• nem lehet tagja és vezetője az Egyesület bizottságainak

VI. A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.
2. Az egyesület alapítását követően a tagsági jogviszony a belépési kérelem elnökség általi elfogadásával, az elnökségi határozat időpontjával keletkezik.
3. A belépési kérelmet az egyesület erre a célra rendszeresített digitális űrlapján kell benyújtani. A tagsági bizottság a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül dönt a kérelmező felvételéről vagy a kérelem elutasításáról. A tagsági bizottság javaslatáról az elnökség a javaslattételtől számított 30 napon belül határozattal dönt. 
4. Az elnökség tagfelvétel tárgyában hozott határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező részére.
5. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a tagfelvételi kérelmet előterjesztő részéről jogorvoslatnak nincs helye.

VII. A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony a Ptk.-ban meghatározott eseteken túl megszűnik a tagdíj megfizetésének elmulasztása esetén.
2. Amennyiben a tag tagdíj fizetésére köteles, és tagdíjfizetési kötelezettségének az előírt időpontig nem tesz eleget, az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével írásban, a tag részére igazolható módon küldött figyelmeztetésben felszólítja a tagot a tagdíj megfizetésére. A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a tagdíjfizetési kötelezettségét nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az elnökségnek a volt taggal igazolható módon közölnie kell.
3. Amennyiben egy tag viselkedése vagy tevékenysége súlyosan vagy ismételten jogszabályt, egyesületi alapszabályt, közgyűlési határozatot vagy egyesületi etikai kódexetet sért, akkor bármely tag kezdeményezésére a tagsági bizottság kizárási eljárást folytathat ellene. Az eljárás során biztosítani kell a tag számára a védekezés jogát, illetve a mentő és enyhítő körülmények ismertetésének lehetőségét. A kizárásra a Tagsági bizottság tehet javaslatot, aminek az elfogadásáról vagy elutasításáról az elnökség egyszerű többséggel dönt. A kizárt tag tagsági jogviszonya a kizárást eredményező elnökségi döntés meghozatalával szűnik meg. A tagsági jogviszony megszűnését az elnökségnek a volt taggal igazolható módon közölnie kell.

VIII. A tagok jogaival összefüggő egyes rendelkezések

1. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. 
2. Amennyiben a tag a közgyűlésen szavazati jogát képviselő útján gyakorolja, a képviselő részére adott meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

IX. Az egyesület döntéshozó szerve

1. Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés.
2. A közgyűlés az egyesület tagjainak összességéből álló testület.

A közgyűlés összehívására, lebonyolítására és döntéshozatalára jelen alapszabályban foglalt kiegészítő szabályok mellett a Ptk. rendelkezései szerint kerül sor.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
   1. az alapszabály módosítása;
   2. döntés az alábbi témakörökbe tartozó kérdésekben: tisztújítás, a mérleg beszámoló valamint az éves költségvetési terv elfogadása,az elnökség szakmai tervének és beszámolójának elfogadása
   3. döntés azokban a kérdésekben, amelyeket a Ptk. vagy az alapszabály nem sorol az ügyvezetés hatáskörébe.
   4. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása
      
4. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben döntéseit írásbeli vagy elektronikus módon ülés tartása nélkül is hozhatja.
5. A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
6. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon – a szabályszerű összehívást követően – legalább a tagok 50%-a pluszt 1 fő megjelent. A határozatképtelenség miatt ismételten és szabályszerűen összehívott közgyűlés – az eredetileg közölt napirend és közgyűlési tárgykör kérdéseiben – a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés időpontjától minimum fél órával, maximum 15 nappal lehet később, de az időpontját az eredeti meghívóban közölni kell azzal a tájékoztatással, hogy az a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
7. A meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok a napirend kiegészítését kérhetik az elnökségtől a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 2 nappal írásban, igazolható módon közli a tagokkal.
   Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
8. Az elnökség a közgyűlés felhatalmazásával határozza meg az egyesület egyéb szerveinek feladatait és működését, amelyek az elnökség egyes feladatait támogatják és amelyek a közgyűlések időpontjai között az elnökség felé tartoznak beszámolási felelősséggel. A közgyűlések során az egyes szervek beszámolnak tevékenységükről a közgyűlés felé. Az egyes szervek tagjait a elnökség választja meg, titkos szavazással. Az egyes szervek az egyesület képviseletére csak az elnökség által jóváhagyott módon jogosultak. A tagok az alábbi szerveket hozzák létre, amelyek feladatköreit és működését jelen alapszabály, valamint az elnökség határozza meg:
   1. Tagsági bizottság
   2. Gazdasági bizottság
   3. Kommunikációs bizottság
   4. Rendezvényszervezési bizottság
   5. Szakmai bizottság
   6. Társadalmi kapcsolatok bizottság

X. Az egyesület ügyvezetése, képviselete

1. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.
   1. A vezető tisztségviselő(k) megbízatása 2, azaz két évre szól. Az elnökség tagjai újraválaszthatók.

2. Az elnökség elnöki pozícióját ugyanaz a tag két egymást követő időszakban nem töltheti be. Ez a szabály 2024. január 1-től lép életbe.

3. A vezető tisztségviselők kizárólag az egyesület tagjai közül választhatók.

4. A vezető tisztségviselőket a közgyűlés választja. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztség megválasztott személy általi elfogadásával jön létre. A tisztségviselők választása nyílt szavazással történik. A tisztségviselőket megválasztó közgyűlés előtt, legalább 1 hónappal az egyesület elnöksége jelölőbizottságot hív össze. A jelölőbizottság köteles az egyesület tagjai számára a tisztségviselőkre történő jelölés lehetőségét megadni. A jelölőbizottságnak a tisztségviselőkre (elnök, elnökségi tagok, felügyelő bizottság tagjai) vonatkozó javaslatát a bizottság elnöke terjeszti a közgyűlés elé. Jelölt lehet az a személy, akit a jelölőbizottság tisztségre jelöl és a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak több, mint felének „igen” szavazatával a jelölő listára felkerül, vagy a közgyűlésen javasolt azon jelen lévő személy, aki a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak több, mint felének „igen” szavazatával a jelölő listára felkerül.
5. Nem lehet az egyesület elnökségi tagja az egyesület felügyelőbizottságának tagja vagy annak hozzátartozója.
6. Az egyesület törvényes képviseletét az elnökség elnöke önállóan, az elnökség többi tagja egy másik elnökségi taggal együttesen látja el.

3. Az egyesület első elnöksége
   1. Az elnökség elnöke:
      Név: Németh Ágnes
      A képviseleti jog terjedelme: általános.
      Képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
   2. Az elnökség tagja:
      Név: Boros György
      A képviseleti jog terjedelme: általános.
      Képviseleti jog gyakorlásának módja: egy másik elnökségi taggal együttesen.
   3. Az elnökség tagja:
      Név: Antalóczy Tibor
      A képviseleti jog terjedelme: általános.
      Képviseleti jog gyakorlásának módja: egy másik elnökségi taggal együttesen.
   4. Az elnökség tagja:
      Név: Horváth Szabolcs
      A képviseleti jog terjedelme: általános.
      Képviseleti jog gyakorlásának módja: egy másik elnökségi taggal együttesen.
4. Az elnökségi tagok képviseleti jogosultsága gyakorlásának terjedelme, módja
   1. A törvényes képviseleti joggal felruházott elnökségi tag képviseleti joga gyakorlásának terjedelme: általános.
   2. A törvényes képviseleti joggal felruházott elnökségi tag képviseleti joga gyakorlásának módja
      1. Önálló képviseletre jogosult elnökségi tag/tagok:
         elnök
      2. Együttes képviseletre jogosult elnökségi tag/tagok:
         elnökség nem elnök tagjai
5. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:
   1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
   2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
   3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
   4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
   5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
   6. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
   7. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
   8. részvétel a közgyűlésen, és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
   9. a tagság nyilvántartása;
   10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
   11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
   12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele;
   13. a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag tagjegyzékből (tagnyilvántartásból) történő törlése;
   14. az egyesület működéséhez szükséges szabályzatok elfogadása (fegyelmi szabályzat, pénzkezelési szabályzat, dokumentum készítési és iratbetekintési szabályzat);
   15. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
6. Az elnökség ülésezési rendjére és döntéshozatalára az általa elfogadott ügyrend irányadó.

XI. Az egyesület ellenőrző szerve

1. Az egyesület érdekeinek megóvása céljából az egyesületi szervek tevékenységét, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását a felügyelőbizottság ellenőrzi.

1. A felügyelőbizottság egy három tagból álló testület.

2. A felügyelőbizottság tagsága

1. A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés választja.

2. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása három évre szól.

3. A felügyelőbizottság elnökét maga választja tagjai közül.

4. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

5. A felügyelőbizottsági tag megbízatása megszűnik:

1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

3. visszahívással;

4. lemondással;

5. a felügyelőbizottsági tag halálával;

6. a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

7. a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

8. Az egyesület tagjai a felügyelőbizottsági tagot bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

3. A felügyelőbizottság működése

1. A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

2. A felügyelőbizottság köteles a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

3. A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

4. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

5. A felügyelőbizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

4. A felügyelőbizottság felelőssége

1. A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően az elnökséget vagy a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

1. az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé;

2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

2. A közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.

3. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

XII. Záró rendelkezések

1. Jognyilatkozatok megtételének módja
   1. Az egyesülettel kapcsolatos jognyilatkozatot – ha a Ptk.-ból más nem következik – írásban lehet megtenni, és igazolható módon lehet közölni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az egyesület határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére.
   2. Az írásbeli nyilatkozat közlése történhet az írásba foglalt nyilatkozat:
      1. postai úton történő elküldésével,
      2. elektronikus levélben történő elküldésével,
      3. érintett által vagy képviselője által történő személyes átvételével.
   3. Igazolható módon történő közlés
      1. Az írásbeli nyilatkozat postai úton történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül a küldemény ajánlottan vagy tértivevénnyel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
      2. Az írásbeli nyilatkozat elektronikus levélben történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül az elektronikus levél kézbesítés eredményének visszaigazolása iránti kérelemmel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot elektronikus levél útján küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig az a kézbesítés eredményéről érkező elektronikus visszaigazoláson feltüntetett átvételi időpontban a címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
      3. Az írásbeli nyilatkozatnak az érintett által vagy képviselője által történő személyes átvétele esetén igazolható módon történő közlésnek minősül, ha az érintett személy vagy képviselője a jognyilatkozat másodpéldányán aláírásával és az átvétel időpontjának  megjelölésével elismeri az átvétel tényét.
   4. Elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő ülésezés és határozathozatal
      Az egyesület ügyvezető szervének és döntéshozó szervének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, akként, hogy arra az egyesület ügyvéd közreműködését veszi igénybe, és annak során a 2017. évi LXXVIII. törvény, valamint a 2017. évi LII. törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről szóló 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat előírásai szerinti távazonosítás szabályait alkalmazzák.
2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alábbi közhasznú szervezetnek kell átadni:
   Név: Országos Mentőszolgálat
   Székhely:1182 Budapest, Királyhágó utca 70.
   Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): 01-01-0009331
3. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Gönyű, 2023. év február hó 03. napján

Záradék:

Ezennel igazoljuk, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Az egyesület képviselőinek aláírása:

Németh Ágnes elnökség elnöke	Boros György elnökség tagja	Horváth Szabolcs elnökség tagja	Antalóczy Tibor elnökség tagja