Nyári merítés 2026 – 45 elektromos autót merítettünk megállásig

Idén már második alkalommal rendezte meg a „merítés” rendezvényt a Magyar Elektromobilitás Egyesület, melynek lényege, hogy teljesen, azaz megállásig merítik az elektromos autókat. A nyári merítésen összesen 45 jármű állt rajthoz, köztük olyan érdekességek, mint az ALDI Scania nyergesvontatója, amely 38 tonnás össztömeggel vágott neki az autópályának.

A konvoj a téli merítéshez hasonlóan Fótról indult, a bázis helyszínét ezúttal az ALDI áruház parkolója jelentette, ahol az E.ON Drive Infrastructure (EDRI) töltőin kedvezményes, 99 Ft/kWh díjért 100%-ra töltötték minden résztvevő jármű akkumulátorát. A konvoj az M3-as, majd M30-as autópályán haladt a szlovák határ irányába, és gyorsan kiderült, hogy a mai modern villanyautók számára egy ilyen teszthez túl kicsi az ország: több autóra szlovák autópálya matricát is vásárolni kellett, és volt amelyik Kassánál is messzebbre jutott.

A szabályok értelmében tartani kellett a 130-as tempót (ahol a forgalom és a KRESZ engedi), és használni a légkondicionálót. A téli merítésen 50%-nál kellett megfordulni az autóknak, azonban a legtöbb autónak nagyon hosszan kellett körözni a Fót környéki mellékutakon, ezért ezen a részleten változtattak a szervezők, 45%-ra csökkentve a fordulónál a töltöttséget. Utólag kiderült, hogy ez nem volt jó döntés, mivel több mint 30 km/h-s szél fújt kelet felé, így odaúton meglepően kedvező, visszafelé jóval magasabb fogyasztást tapasztaltak a résztvevők.

Ennek eredményeképp a mezőny jelentős része nem ért vissza a bázisig, hanem Aszód vagy Gödöllő körül merült le, ami jelentősen megnehezítette a mentést végző Green Assistance dolgát. Szerencsére az Egyesületi tagok V2L képes személyautói is besegítettek a mentésbe, így senkit sem hagytak az út szélén, igaz előfordult, hogy valakinek nagyon sokáig kellett várakoznia.

Sajnos több résztvevő nem tartotta be a szabályokat. A KIA EV6 adatszolgáltatása nem volt megfelelő, a GPS nyomkövetése csak időszakosan működött, amikor szolgáltatott adatot, az nem volt konzisztens a jegyzetelve leadott adatokkal. A Mercedes-Benz CLA az út jelentős részét légkondicionáló használata nélkül tette meg, így eredménye nem hasonlítható a szabályokat maradéktalanul betartókhoz.

A Renault Zoe, a Kia EV3, a Volvo EX30 és BYD Dolphin Surf sofőrje az út jelentős részében 100 km/h körüli vagy akár annál lassabb tempóval haladt, így eredményüket nem közöljük, mivel nem lenne összehasonlítható a többi autóval. Szintén az elvártnál lassabban hajtott a Mercedes-Benz EQS (124 km/h) és a Toyota C-HR+ (120 km/h), valamint nagyon sokan a műszerfal szerinti 130-as tempót tartották, amely a legtöbb modell esetén 126-127 km/h-s sebességnek felel meg, ezzel kisebb-nagyobb előnybe kerültek azon autókkal szemben, amelyek GPS szerinti 130-cal haladtak, vagy a sebességmérőjük hajszálpontos (Tesla modellek).

Ebben az írásban csak az eredményeket közüljük röviden, hamarosan megjelenik egy részletesebb beszámoló az egyes modellek szöveges elemzésével.

Az alábbi táblázatban böngészhető az autók által az autópályáról lehajtásig, a lehajtástól a 0%-os kijelzésig, valamint a 0% alatt megállásig megtett távolság.

A következő táblázatban az autók autópálya felhajtás és lehajtás közötti (a fordulót tartalmazó, az esetleges pihenőidőt nem tartalmazó) szakaszon elért átlagsebessége és átlagfogyasztása látható. Fontos, hogy nem a műszerfalra kiírt adatokat tartalmazza a táblázat, hanem az egyes modellek gyári nettó akkumulátor kapacitásából, az autópályára felhajtás és lehajtás között százalékos töltöttség-csökkenésből és a megtett útból számított érték.

Utolsó grafikonon egy elméleti autópályás hatótáv látható, amit az autók nettó akkumulátor kapacitásából és a teszt során autópályán mért fogyasztásból számítottunk.

Az eseményről Karotta (Bazsó Gábor) készített egy remek beszámolót: